5.Rész

Jól nézel ki!

Sziasztok,most egy kicsivel hamarabb hoztam a részt mint kellett volna,de ez a rész egy kicsit eseménydúsra fog sikeredni,igyekszem! Ha tetszett nektek ez a rész,akkor a megjegyzésnél írjatok ide,és a többi részhez,valamint a "!!!" című bejegyzésnél a megjelenített oldalakon is jelentkezzetek,hogyha valami kérdésetek van! Na mindegy is.Jó szórakozást! ;) :)

A kijelzőn a Kira név virított,mire fogadtam a hívást.

-Meghívtak minket egy buliba-ordította a telefonba,mire majdnem megsüketültem.

-Mi? Mégis ki hívott meg?

-Stiles!

-Tessék?-hüledeztem.

-Meghívott Stiles minket a bulijára-mondta.

-Igen,de miért?-kíváncsiskodtam.

-Ezt én se tudom,de ott lesz a te pasid meg az enyém is!-visított.

-Nem a pasim-mormogtam.

-Nyugodj meg,majd felveszünk egy dögös rucit,és akkor csak minket fognak bámulni-áradozott.

-Rendben.

-Oké,fél óra találkozunk a házatok előtt!

-Rendben-mondtam,majd kinyomtam.Jaj,istenem! Ott lesz életem leghelyesebb pasija,aki nagyon dögös,én meg...ilyen.

Az a fél óra múlva hamar eltelt,így meg is hallottam a csengő hangját.

-Gyere be!-nyitottam ki az ajtót,az én kedves vendégem előtt.-Először is mit akarsz csinálni?-sóhajtottam.

-Először felöltözöl,utána elmegyünk vásárolni,és veszünk két rucit-kezdte,mire bólintottam de még nem fejezte be.-Utána elmegyünk a buliba!

-Jó-sóhajtottam,hisz még csak most kaptam a hírt,de még muszáj is elmennem abba az átkozott buliba.A szobámba belépve Kira a gardróbom felé kezdett húzni.

-Oké,akkor először is választunk egy ruhát,amiben elmegyünk vásárolni-kezdte tervelni a mi kis "Szép napunkat".

-Rendben,akkor ezek passzolnak egymáshoz,így ezt veszem fel-mutattam a kezemben lévő ruhadarabokra.

-Oké!

Pár perc múlva már a kocsimban furikázva hajtottunk végig a városon.

-Na jó,itt fordulj be...-adta az utasítást Kira.-És itt álj meg!

Egy Topshelf nevű bolt előtt álltunk,amiben valószínüleg szexi ruhák vannak,Vgy is gondolom...

-Jó napot!-köszöntünk az eladónak,s ő pedig csak elmormogott egy hello-t.

-Na akkor nézzünk szét!-adta az utasítást Kira,majd egyszer csak elfordítottam a fejem,és egy gyönyörű fekete ruhával álltam szembe,ami nagyon-de nagyon megtetszett.

Ez lesz az igazi!-mondtam,majd a kezembe véve,végig simítottam rajta.

-Ja,szerintem is neked való-helyeselt Kira.

-Na,akkor nézzünk neked is?-kérdeztem felé fordulva,mire egy nagyot bólintott.Pár perc múlva,pedig ő is úgy szorongatta a ruháját,mint én az előbb.

-Na jó,akkor indulhatunk is haza,ahol majd a sminkszobába még elvégezzük az apró simításokat-mondtam,majd a kezét fogva kihúztam az áruházból.

                                      /fél óra múlva/

A házba gyorsan berontunk,majd a sminszobába igyekezünk.

-Vedd elő a szekrényből a hajvasalót,és a hajgöndörítőt,na meg a sminkeket!-adtam neki az instrukciókat.A hajvasaló az én hajam kérlelte,s 10 perc múlva már nem nagyon hiányolta.Kirának a haját most jobban begöndörítettük,s már ő is sokkal jobban nézett ki.Mindkettőnkre egy szexi sminket tettünk,majd a tükör elé állva végig néztünk magunkon.

Én: 

A ruhám:

A kardigánom:

A hajam: 

A szem sminkem:

Kira ruhája:

Kira haja:

Kira szem sminkje:

A kardigánomat magamra kaptam,majd a házból kilépve a kocsi felé igyekeztünk.A mobilomat előhúztam a zsebemből,s az óra pont akkor ütötte a 7-et.Gyorsan beültünk a kocsiba,majd beindítottam.Kira utasításait már nem is tudom hanyadjára hallgatom,de az biztos,hogy nem elsőre.Egy nagy kertes ház elé leparkoltam,s az ajtót kinyitva kiszálltam a vezető ülésről.A ház valami eszméletlenül hangos volt,még innen kintről is.A házba belépve,megéreztem az alkohol szagát.Már nem hiszem,hogy vannak józan emberek itt.Lekaptam magamról a kardigánomat,s az ágyra dobtam.Kirával az oldalamon megindultam a nappali felé,ami tele volt barmokkal,akik már nagyon,de nagyon részegek voltak.

-Mindjárt jövök,várj meg!-mondtam Kirának,majd megindultam az italos pulthoz.A kezembe kaptam egy poharat,meg egy Cola-t,és már kész is lettem volna önteni,de egyszer csak valaki hátulról megbökött.

-Hello-köszönt,s mikor felnéztem egy barna szempárral találkoztam,ami Stilesé volt,így majdnem kiejtettem a kezemből a poharat.De én erős,szexi,és óvatos lány vagyok....semmi se tud megváltoztatni.

-Szia-köszöntem.

-Te is itt vagy?-kérdezte.Jaj,istenem.Nem akar látni engem.

-Igen,de ugye nem baj?-kérdeztem csalódottan.

-Jaj,dehogy baj.Érezd csak jól magad!

-Köszi,te is!

-Amúgy-kezdte.-Jól nézel ki!

-Köszönöm-pirultam el.

-Van kedved feljönni a szobámba beszélgetni?-kérdezte nagy mosollyal az arcán.

-I...igen.

-Akkor gyere-mondta,majd megfogta a kezem,és el kezdett a nagy tömegben tolakodni.Egyszer csak Kirát véltem felefedezni,aki csak rám kacsintott rám,mire mellé néztem,és akkor vettem észre Scottot.A fejemet visszafordítottam,s hagytam,hogy vezessen engem.A szobáját kinyitva,beléptem.Nem volt semmi különleges a szobájában.Csak egy ágy,meg néhány szekrény.Stiles leült az ágyára,én meg csak ott álldogáltam kínomban.

-Ja,gyere ülj le!-ütögette meg mellette a helyet,mire én helyet foglaltam mellette.

-Szóval...miről akartál beszélni?-tértem a lényegre.

-Tetszem neked?-tette fel a kérdést,mire nekem kihagyott a szívem egy ütemet.

-Ne-em,nem-válaszoltam hebegeve.

-Az igazat mondd,mert én őrülten beléd szerettem,ezalatt a két hét alatt.-vallotta be,mire nekem leesett az állam.

-Háát...az igazság az,hogy nekem is tetszel-mondtam ki a nehéz szavakat.

-Akkor nem lenne ez baj?-közeledett a fejével az enyém felé,mire én is ezt tettem.A szánk majdnem egymáshoz ért,de gyszer csak kicsapódott az ajtó,mire szétrebbentünk.A két személy hevesen csókolózott a szobában,majd a fíú nekiltolta a lányt a szekrénynek,és már kezdte volna vetkőztetni,mikor Stiles közbeszólt.

-Te mit művelsz haver?-kapcsolt lámpát Stiles,ekkor láttam meg Scottot,és Kirát.

-Ja,ez a te szobád?-nézett végig rajta,mire Kira a fejét lehajtott,nekem pedig muszáj volt rajta elmosolyodnom.Ezek ketten majdnem lefeküdtek!

-Igen,szóval...-kezdte Stiles zavartan.

-Megyünk is-szólt Scott,majd Kira kezét megfogva kivezette a szobából.

-Hát ez elég kínos volt-mondtam.

-Az-helyeselt Stiles.

-Figyelj,ami az előbb történt...-kezdtem zavartan.-Felejtsük el,rendben?

-De én tényleg megakartalak csókolni-jött közelebb hozzám.

-Akkor gyerünk...csókolj meg!

Az ajkait a számra nyomta,s kényeztetni kezdett engem.Az ajkába haraptam,mire egy morgást hallottam tőle.Ledöntött az ágyra lassan,és csókolgatni kezdett...de én leállítottam.

-Stiles....-kezdtem sóhajtozva.-Stiles...

-Igen?-nézett fel kíváncsian.

-Hagyd abba!

-De miért?

-Azért,mert nem járunk együtt,és eddig alig beszéltünk.-kezdtem magyarázkodni,de közbeszólt.

-Nem emlékszel az esti beszélgetéseinkre?-súgta a fülembe,mire egy halk sóhaj szaladt ki a számon.Igen...Amióta idejárok ebbe a suliba,Stiles-sal eléggé összebarátkoztunk.Emlészem az esti beszélgetéseinkre is.Nagyon örültem neki,mikor egyszer felhívott a házi miatt,és azóta folyton beszéltünk este.

-De-súgtam neki.

-Akkor? Mi akadálya?

-Stiles,mondtam nem járunk együtt!-ültem fel.

-Ezt meg lehet oldani!-állt fel az ágyról,majd letérdelt elém,és a kezét nyújtotta,mire én belehelyeztem értetlenül.

-Malia Tate-kezdte,mire nekem elállt a lélegzetem,Úristen a suli 2. leghelyesebb fiúja azt akarja,hogy a barátnője legyek? Most csak álmodom? Valaki csípjen meg!-Lennél a barátnőm?

-Persze-hebegtem,mire felállt,és egy csókot lehelt a számra.-Viszont ez nem most fog megtörténni!-mondtam,mikor már megint ledöntött az ágyra.

-Most mi a bajod?-kíváncsiskodott.

-Most kérted meg,hogy legyek a barátnőd.Csak nem fogok már most az ágyadba mászni-háborodtam fel,mire édesen felnevetett.

-Hát persze,hogy nem!-bólogatott,majd megölelt.

-Lemegyünk táncolni?-kérdeztem.

-Aha-rántotta meg a vállát.Lesétáltunk a nappaliba,ahol Kira és Scott nyalták,falták egymást.

-Mi újság:?-kérdeztem,mikor elváltak.Kirának a szeme a kezünkre terelődött,s mikor visszapillantott rám,és én rá....hangosan felnevettünk.Ezek szerint ők is összejöttek.

-Ha megbántod,vége az életednek-fenyegettem meg Scottot,de azért a szám sarkába ott bújkált egy mosoly.

-Nem fogom-ígérte meg,mire én elismerően bólintottam.

-Na jó,mi azt hiszem megyünk táncolni!-mondtam,majd a kezénél fogva Kirát elkezdtem húzni a táncoló tömeg felé.Először csak úgy táncoltunk simán,de amikor megláttam Scottot és Stilest a sok lány körül,rögtön elfogott a féltékenység.Kira is időközben észrevette,s már ő sem volt annyira feldobva.A kezemet Kira hátára helyeztem,s az övével is ezt tettem,Először nem értette a dolgot,de végül ő is rájött,hogy a pasik vonzására kezdtünk el szexisen táncolni.

Erre a pasik felkapták a figyelmüket,és minket kezdtek el bámulni,De nem csak ők,hanem már Stiles és Scott is....igen,ők is minket stíröltek.A táncolás után átöltöztünk,még szerencse,hogy hoztam nindkettőnknek egy sima hétköznapi ruhát.A tánc után mindenki hazavándorolt,és mi sem maradhattunk örökké.

-Majd még találkozunk-súgtam Stiles ajkaira,mire még egy lágy csókot ajándékozott nekem.-Szia!

-Szia!-mosolygott rám a szép mosolyával.

Elindultunk Kirával az autómhoz,és beszálltunk.A kocsit beindítva elindultam,és Kiráék házához lekanyarodva megálltam.

-Majd még beszélünk-kezdett búcsúzkodni.-Szia!-ölelt meg.

-Szia!-köszöntem el,majd elhajtottam.Hazaérve lerugtam magamról a cipőmet,és felszaladtam az emeletre.Vettem magamnak egy gyors fürdőt,és az ágyamba bebújva mély álomba merültem.

Másnap a telefonom hangjára ébredtem,s mikor a kezembe kaptam,és a képernyőre irányítottam a szemem,a szám automatikusan egy mosolyra húzódott.Mivel a kijelzőn az a név szerepelt,amit ezer közül is megdobogtatta a szívem:Stiles.

4.Rész

Talán már nem is ő a legjobb barátnőm

Sziasztok!

Megérkezett tehát a 4. rész a ˝Talán már nem is ő a legjobb barátnőm címmel˝.Nagyon sokat szeretnék ezzel haladni,de én se vagyok egy robot,hogy úgy csak jön az ihlet,és amúgy is nekem még emellett tanulnom kell,szóval inkább csak hétvégén tudom hozni a részeket.Hétköznap semmiképp se! Na mindegy lépjünk túl ezen,remélem tetszeni fog ez a rész! Jó olvasást! ;)

Másnap reggel az ajtó nyitódására ébredtem,s mikor felkaptam a fejem Kirát véltem észrevenni.

-Csak a mosdóba akartam kimenni-szabadkozott,mire én visszahuppantam az ágyamra.

-Menj csak,ezen az emeleten jobbra az első szoba.

-Köszi-szólt vissza,utána pedig csak az ajtó csukódását hallottam.

Közben visszagondoltam az esti hülyüléseinkre,és bohóckodásainkra...nagyon megkedveltem Kirát.

                                                   /visszaemlékezés a tegnapra/

A házba belépve lerúgtam magamról a magassarkúmat,és megvártam Kirát.Majd együtt indultunk el a nappaliba,ahol az anyám és az apám ücsörögtek a kanapén.

-Anyu,apu!-szólítottam meg őket mire hátrakapták a fejüket-Bemutatom nektek az osztálytársamat Kirát,aki ezúttal a legjobb barátnőm is.-mosolyogtam rá,mire ő is ezt tette.

-Ö...jó napot,Kira Yukimura vagyok-mutatkozott be,majd kezet rázott anyámmal,és apámmal.

-Mrs. Tate-rázott kezet anyám.

-Mr. Tate-majd ő is kezet rázott Kirával.

-Anyu,ha nem zavar mi felmennénk a szobámba beszélgetni.

-Dehogy baj,érezd csak otthon magad Kira-mosolygott rá az anyám-de mielőtt még felmennétek,sütöttem gofrit és esetleg ehetne Kira is,hogyha már itt van.Rendben?

-Persze!

-Akkor üljetek le,addig hozom a gofrit! Mondd csak Kira,mivel szereted a gofrit,juhársziruppal vagy csokiöntettel? Esetleg vanília pudinggal?

-Nekem mindegy-rántotta meg a vállát.

-Oké-szólt anyám,és már távozott is a nappaliból.

-Hol van Talia?-jutott eszembe az édes kishúgom,aki mindig őrjöngeni szokott,hogyha gofri vagy esetleg palacsinta van itthon,most pedig elég csöndes a ház.

-Még nem mentem el érte.

-Ja,jó-mondtam,majd mikor anyu visszatért a nappaliba,jobb kezében egy friss tálcányi gofrival,bal kezében pedig csokis és vaníliás pudinggal,juhársziruppal és csokiöntettel.

-Na akkor én gyorsan elrohanok Taliaért,pár perc múlva jövök-szólt anyu,majd sietve távozott a házból.

-Ki az a Talia?-kérdezte Kira.

-A kishúgom-válaszoltam szűkszavúan.

-Értem.

-Figyeljetek,addig ne együnk míg nincsenek itthon anyádék-szólt rám apám,mikor már vettem volna a kezembe egy gofrit.

-Pff...mikor persze én nem vagyok itthon akkor persze egy darab se marad!-dünnyögtem,mire apám felsóhajtott.

-De míg a húgod az oviban van,te addig a városban vásárolgatsz.

-Istenem-sóhajtottam fel én is,mire Kira elkezdett mellettem kuncogni.

Pár perc múlva pedig egy ajtó nyitódást hallottunk,amiről arra következtettem,hogy hazaértek anyáék.A húgom nem késlekedett sokáig,lerúgta magáról a bakancsát,a kabátját leráncigálta magáról,és már sietett is az asztal felé.

-Szia apu-ment oda hozzá,és egy puszit adott az arcára.

-Szia kincsem-puszilta szintén ő is arcon Taliat.

-Hé,én már nem is létezek?-háborodtam fel.

-De-szaladt oda hozzám,és megölelt,mire én egy puszit leheltem az arcára-Nem akarsz valakinek bemutatkozni?-kérdeztem,mire felkapta a fejét,és ránézett Kirára.

-Kira Yukimura-nyújtotta a kezét Kira,mire az én szeretett kishúgom gyengéden megrázta.
-Talia Tate-mondta halkan,és rámosolygott,majd megölelte.Kirát kissé váratlanul érte,de azért viszonozta.Én mosolyogva néztem őket,de aztán feleszméltem,és megráztam a kicsinek a vállát.
-Na akkor nem kell gofri-kérdeztem mosolyogva,mire gyorsan felugrott a székére,és már vette is el a magának járó adagot.
-Ö...mennyit lehet venni?-kérdezte zavartan Kira.
-Amennyit csak akarsz-válaszolt mosolyogva anyám,és már szaladt is oda Taliahoz,hogy megkenje a gofriját.
-Rendben-helyezett rá a tányérjára egyetlenegy gofrit,mire én lesújtóan néztem rá.
-Ez most komoly?
-Miért? Nekem elég ennyi is!
-Na ne már!Még legalább négyet egyél meg,és akkor talán megnyugszom.
A tányérjára helyezett négy gofrit,majd rám nézett.
-Így már rendben lesz-bólintottam elismerően,mivel nem kezdett el nyivákolni,mint régen Vanda.Apropó Vanda...ma mikor hazajöttem Kirával,nem írt rám,pedig megígérte.De mindegy is,hiszen azért én se nyavalyoghatok egy ilyen kis ügy miatt...és azt hiszem nem is annyira izgat mert amióta itt van Kira,eszembe se jutott.Talán már nem is ő a legjobb barátnőm...hanem KIRA.És lehet,hogy azóta már neki is lettek új barátnői,de azért nem telt el olyan sok idő.Na jó ez tiszta őrültség,még csak pár órája ismerkedtem meg Kirával,de ilyen jó barátnők lettünk?
-Itt vagy?-rázott vissza a valóságba Kira.
-Persze!-szóltam,majd a kezembe helyeztem egy gofrit,és megkentem csokipudinggal,és a számba helyeztem.
-Na jó,beszélgessünk rólad Kira!-szólította meg az anyám Kirát,mire ő felkapta a fejét.
-Rendben-egyezett bele.
-Mesélnél nekünk magadról?
-Igen,persze!
Majd bele is kezdett a hosszú monológjába.
-Az anyámmal és az apámmal élek itt Beacon Hillsben már teljes öt éve.Az anyám Pszichológusként dolgozik,az apám pedig történelem tanár az iskolánkban.16 éves lány vagyok,és egyedülálló.A házunk nem messze van az iskolától,alig pár méterre.A családunk rendkívülien szereti a régi történelmet és csatákat.Ezért lett az apám történelem tanár,és nagyra becsülik a munkáját mert akik hozzájárnak tanulni,nem lehetnek annyira rossz tanulók,hisz én is hozzájárok,ahogy Malia is oda fog.De van a suliban három menő srác,közülük pedig csak Stiles tanul...
Amikor kiejtette a Stiles nevet,egyszer csak elfogott a szerelem!
-Mesélnél nekünk erről a Stiles fiúról-szakította félbe az apám,mert mielőtt még elmentem volna Kiráért,anyának elkezdtem róla fecsegni,és apám meghallotta.
-Ö...igen-válaszolt Kira,kicsit értelmetlenül,mire hálát adtam az égnek,hogy apu megkérdezte.-Olyan 170 cm körül lehet,sötétbarna haja van,barna szemű,nem annyira kigyúrt fiú,sok lány rajong érte mert ő a suli 2. legmenőbb fiúja.Szeret tanulni,de néhányszor eléggé zakkant.A legjobb barátjával Scottal-itt éreztem,hogy nyel egy kicsit,mikor kiejtette a fiú nevét,majd fojtatta-elég sokat szoktak trollkodni,és nem szeretik annyira a tömeget,így mindig elvonulnak beszélni egy kis asztalhoz.És ezt mindenki rendben tartja,így senki se szokta őket zaklatni,míg a suliban vannak.Azt hiszem ennyi...
-Rendben-szólt apám-köszönöm.
-Igazán nincs mit!
-Anyu,már nagyon késő van,és a kocsimból kifogyott a benzin...nem szeretném,hogy Kira ilyen későn mászkáljon egyedül az utcán,így nem aludhatna nálunk?-kérdeztem,mire Kira meglepődötten nézett rám.
-De megoldható-bólintott az anyám-Kira megtudnád adni az édesanyád számát?
-Igen!
-Mikor Kira lediktálta az anyja számát,mi felvonultunk a szobámba.
-Nagyon szép a szobád-jegyezte meg Kira,mikor beléptünk a szobámba.
-Köszi!
-Malia,ugye tudod hogy nincs pizsamám?-kérdezte rám nézve.
-Kira,ugye tudod hogy nekem van egy tucat pizsamám?-kérdeztem vissza.
-Ö...nem-válaszolt,mire mindketten felnevettünk.
-Na gyere válassz!
-Azt hiszem ez jó lesz-szólt,mikor megtalálta a magának megfelelő pizsamát-úristen de jó az anyaga,annyira finom!
-Tudom!
-Ugye nem baj,hogy ezt választottam?-kérdezte.
-Dehogy baj,sőt még örökbe is adnám neked!-mosolyogtam rá,mire odaállt elém,és megölelt.
-Na jó,gyere üljünk le beszélgetni!
10 perc múlva az ágyamon ülve csevegtünk a lányokról,hogy hány legjobb barátnőink voltak már,és milyen voltak.Aztán egyszer csak a fiúkra terelődött a téma.
-Na és neked tetszik már valaki a suliból?-kérdezte.
-Igen-válaszoltam szűkszavúan.
-Na és ki az?
-Sti...
-Stiles?!
-Igen,miért? Talán neked is ő tetszik,vagy mi a baj?
-Mi,dehogy tetszik! Tudod te milyen érzés beleszeretni,egy menőfíúba?
-Nem...
-Eszméletlenül nagy fájdalom azt bevallani,hogy nem lehet az a tiéd,akit szeretsz! Ez az az érzés! És sajnos velem is ez van!
-Miért,kibe vagy szerelmes?
-Scott!
-Na ne már,az a fekete hajú fiú?
-Igen.
-Óóó...
-Na mindegy,most ne izgassuk magunkat ezen a témán!-szóltam egy kicsivel több idő után.
-Akkor mit akarsz csinálni?-kérdezte kíváncsian.
-Hát...nézhetünk filmet-ajánlkoztam.
-Oké-egyezett bele.
-Na akkor mit nézzünk?
-A Csillagainkban A Hiba cimű filmet megnézhetnénk,hallottam már róla,és azt mondják,hogy nagyon jó film,de ajánlják a zsebkendőt a film végére!
-Oké-egyeztem bele,majd leszaladtam két csomag zsebkendőért.
-Mit csináltok?-szólított meg anyám,mikor észrevett.
-Filmet nézünk-válaszoltam,hátra sem nézve.
-Rendben.
-Oké-mondtam én is majd kezembe kapva a két csomag zsebkendőt felszaladtam a szobámba.
-Tessék-dobtam le az ágyra a zsebkendőket.
-Köszi!
-Na akkor kezdődjön is a film!-mondtam,majd elindítottam.
Kirának tényleg igaza volt,szükség volt a zsebkendőre.Csak mi voltunk a szobába,halkan ment a Tv,mi meg ott bőgtünk,hiszen meghalt Gus! A film véget ért,én pedig gyorsan odaszaladtam kikapcsolni a Tv-t.
-Na,szerintem mi már aludhatunk is-szóltam,majd bebújtam a takaróm alá.
-Rendben!
-Jó éjt Kira!-mondtam,majd leoltottam az éjjeli lámpát.
-Jó éjt Malia!-motyogta Kira,aztán már csak az egyenes lélegzetvételéből érzékeltem,hogy elaludt,s nem sokára én is így tettem.

                                                 /visszaemlékezés a tegnapra vége/

Az ágyamból kikelve,én is leszaladtam a lenti mosdóba,és elvégeztem a dolgomat.Majd visszamentem a szobámba,ahol már Kira ült az ágyamon.
-Haza kellene mennem-szólalt meg.
-Rendben,de nem szeretnél nálunk reggelizni?-kérdeztem.
-De persze!
Lementünk a konyhába,ahol anyu friss palacsintával várt minket.Leültünk az asztalhoz,és nem sokára Talia is kikászálódott a szobájáól,és helyet foglalt mellettem.
-Jó reggelt!-ásított,majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Neked is!
Apu ma elment dolgozni,így csak anyu maradt itthon.
-Tessék szedjetek magatoknak,amennyi csak kell!-szólalt meg anyám,mikor elhelyett egy tányérnyi palacsintát az asztalon.Mindenki nagyon jól lakott,így mehettünk is fel a szobámba,ahol felöltöztünk.
-Malia-szólított meg Kira,mire hátra kaptam a fejem-figyelj nem lenne baj ha kérnék tőled ruhát?
-Dehogy lenne baj-nevettem fel,majd a kezénél fogva a gardróbomba vezettem,mire ő csak ámulva nézett végig a gardróbon-válassz amit csak akarsz!
-Rendben!
Pár perc múlva ott állt előttem a szerinte megfelelő ruhában,ami még nekem is tetszett.Egy rózsás könyökig érő felső,egy fekete szoknya és egy fekete magassarkúban.A haját kivasaltam,mivel az a haj állt jól neki a ruhához.
-Na,így mát tetszik-néztem végig rajta.
-Köszönöm a ruhákat,és neked tényleg van érzéked a divathoz!
-Na akkor mehetünk is!
-Majd jövök-szóltam vissza,mikor kiléptem a házból-Anyu,elvihetem a kocsidat?
-Igen!
-Köszi!
Az autóhoz érve beszálltunk,majd a motort beindítva elindultunk,Kira pedig folyton adta az instukciókat,hogy merre menjek.Kira házukhoz érve,leállítottam a kocsit.
-Köszönöm,hogy elhoztál-ölelt meg,mire visszaöleltem-és ezekkel mi legyen?-mutatott a ruháimra.
-Tartsd meg!-mondtam-neked nagyon jól áll!
-Köszönüm! Ezt is!
-Semmiség!
-Na akkor megyek! Majd még beszélünk!
-Rendben! Szia!
-Szia!-csapta be a kocsi ajtaját,én pedig elhajtottam.Hazaérve lerúgtam magamról a tornacipőm,és felmentem a szobámba.Az ágyamra leültem,majd bekapcsoltam a tévét,amiben éppen az MTV ment.A szemem a képernyőre tapasztottam,de egyszer csak megszólalt a mobilom.A kijelzőn a Kira név virított,mire fogadtam a hívást.
-Meghívtak minket egy buliba!-ordította a telefonba,mire majdnem megsüketültem.
-Mi? Mégis ki hívott meg?
-Stiles!

!!!!

Hír!!

Sziasztok! Lenne egy gondom,mégpedig az,hogy nem tudok olyan gyorsan haladni ezzel az egész történettel,és kéne egy segítőtárs,aki minden időpontban eggyesztetett információkkal tudná leírni ezeket! Infó lejjebb!!!

Az a lényeg,hogy kéne legalább 1 jelentkező,aki tudna részeket írni! Aki esetleg jelentkezne,mert megvan benne:

-Tudok időben részt hozni

-A történet lényegét megbeszélem a történet írójával

-A helyesírásommal nincsen gond

-Tudja kezelni a blogot

Igen szóval akiben ezek a fontos információk megvannak,azok nyugodtan jelentkezzenek itt a megjegyzésnél,vagy pedig a megjelenített oldalakon!

Puszi:Réka:))) :* <3 <3

Facebook:Réka oldala:https://www.facebook.com/

A blog oldala:https://www.facebook.com/pages/Alakv%C3%A1lt%C3%B3k/707641009358850?fref=ts

Ask.fm:Réka oldala:http://ask.fm/RekaKovacs556

Twitter:Réka oldala:https://twitter.com/

Instagram: Réka oldala:https://instagram.com/

Ezeken tudtok jelentkezni,vagy itt lent írjatok! ;) :) <3 <3

Elköszönésnek pedig Malia-ról egy kép! ;) :)

3.Rész

Az új suli

Sziasztok,megérkezett tehát a 3. rész,amit remélem sokan vártatok! A részek szombaton,vagy vasárnap fognak érkezni,és remélem ez a rész is eléri a tetszéseteket! Jó olvasást! ;)

Reggel anyu ébresztett,így már indultam is a gardróbomba felöltözni.A ruhát randomból választottam ki,így felvettem egy csíkos fekete szoknyát,egy fehér felsőt,egy cipőfűzős krémszínű magassarkút,egy sötétkék blézert,kiegészítőnek pedig csak egy nyakláncot.Utána gyorsan a fürdőbe siettem,ahol feltettem a mindennapos sminkemet,a hajamat pedig csak kiengedve hagytam.

Aztán már indultam is le az emeletről,az étkezőbe ahol készítettem magamnak szendvicset.Mivel nagyon éhes voltam,így ezzel se kellett sokat kínlódnom,mert körülbelül 3 perc múlva táskámat felkapva indultam az előtérbe,és vártam apát,hogy vigyen el az új suli elé mert persze,hogy nem tudom hogy hova kell menni.Apa sem késlekedett sokáig,már mentünk is a kocsihoz.A kocsiba beülve leraktam a táskámat,és előkaptam a mobilomat mert jött egy SMS Vanda-tól.

Vanda: "Izgulsz? :D" xoxo

Gyorsan beszédbe elegyedtünk ezután,mert tényleg kiment a fejemből Vanda,hogy ő hogy is érezheti magát nélkülem,így nem tudhattam hogy rám ír-e.

Malia: "Figyi,mennem kell.Majd még beszélünk! Szia,puszi! :)" xoxo

Vanda:"Oksi,sziaa! :)" xoxo

Még gyorsan felléptem Facebook-ra,hogy valaki írt-e,de nem így elraktam a mobilomat.Pont jókor,mert ekkor apu megállt,én pedig kíváncsian néztem ki az ablakon.

-Ez az?-csodálkoztam,hiszen azért nem volt olyan kicsi ez a suli,inkább hatalmas,így belegondolva nem lehet annyira rossz.

-Igen-válaszolt,majd az ajtót kinyitva kiszállt,és megvárt.Én is kiszálltam,majd apu elé lépve indultunk a suli felé,ahol egy nagy kőtáblán a Beacon Hills High School szerepelt.A suliba már csak egyedül mentem,mert apu csak az előtérig kísért el,és azzal az instrukcióval bízott meg,hogy keressem meg az igazgatót.Szerencsére nem volt nehéz,így kopogtattam az ajtón,s mikor meghallottam a szabad szót,beléptem.Belépve az ajtón,egy barna hajú embert vettem észre,akin csak egy öltöny díszelgett,és azt hiszem olyan 40 körül lehetett.

-Jó napot!-köszöntöttem-Malia Tate vagyok,az új diák.

-Szervusz!-köszöntött szintén ő is-én Michael Christian vagyok,de nyugodtan szólíts csak Mr. Christian-nak.

-Rendben-mondtam,s mikor láttam,hogy helyet foglal a székén,én is leültem.

-Akkor először is a könyvei itt vannak?-kérdezte,mire én bólintottam így folytatta tovább-akkor szeretném odaadni az órarendet,és máris indulhat az órájára,mivel ezt a szüleivel már lerendeztük!

-Rendben,akkor köszönöm szépen!-vettem el az órarendet a kezéből-Viszlát!

-Viszlát!-köszönt el,mire én becsuktam az ajtót,és az órarendet tanulmányozva elindultam a folyosón,ahol egy csomó gyerek lézengett,és néhány gyerek pedig elismerően rám nézett,és fütyült egyet,vagy kacsintott,mire inkább visszafordultam.

S mikor megfordítottam az órarendet,egy szekrényszámmal találkoztam,ami valószínűleg az enyém.S később már a 12. számú szekrény előtt álltam,amin a Malia Tate díszelgett.Aztán már csak a számok szerint kellett elforgatnom,és lám sikerült,így elkezdtem bepakolni a felesleges dolgokat,Majd mikor ezzel,megvoltam a kezembe vettem a Német könyvet,valamint a tolltartómat,és bezártam a szekrényemet,de mikor elfordultam véletlenül egy mellkasnak csapódtam,s így kiejtettem a könyveket a kezemből.

-Jaj,sajnálom-kezdtem szabadkozni,s lehajoltam a könyvekért,de mikor ismét felnéztem,egy irtó helyes pasival álltam szembe,akibe mentén beleszerettem.Sajnálom Adam,most vége köztünk mindennek!

-Semmi baj,az én hibám-vádolta magát,pedig mindketten tudjuk,hogy az enyém.Még gyorsan felkapta a tolltartómat,és odaadta nekem.

-Nem-nem az enyém-mondtam,mire ő sóhajtva vállat vont,így gyorsan én is végig futtattam a szemem rajta.

-Új vagy itt,mert eddig még nem láttalak a suliban-szegezte nekem a kérdést,mire én bólintottam-Ja,akkor még be sem mutatkoztam.Stiles

-Malia-böktem ki.

-Szép név,na mennem kell csá!-majd odarohant valami fiúkhoz,és együtt indultak el,gondolom órára.

-Köszi-suttogtam,és én is útnak eredtem megkeresni a német termet.S mikor sikeresen megtaláltam a termet,belépve óriási trollkodás fogadott,ami a visítást,veszekedés,röhögés,és verekedés összetett jelentése.Gyorsan lepakoltam a cuccomat egy üres helyre,amíg észre nem vesz valaki,így elkezdtem tanulmányozni a német könyvet,pedig cseppet sem volt érdekes.Aztán valaki köhögni kezdett előttem,vagyis valakik,mert három lány állt előttem.

-Te ki vagy?-kérdezte a középen álló csaj,akinek egészen szőke haja csak vírított,és szépen be volt göndörítve.

-Malia-válaszoltam cseppet sem kedvesen,hiszen mi joga van csak így megkérdezni a nevem,sőt ilyen goromba hangszínen.

-Ez az én helyem-dulakodott tovább,valamiért nagyon dühös lehet rám.

-Oké...-álltam fel,majd kicsit hátrébb mentem,ahol volt még két szabad ülőhely,az egyik két srác között volt,akik egymás szájába dobáltak kaját,a másik pedig egy csendes lány előtt volt,s még jó hogy azt a helyet választottam,mert semmi kedvem nem lett volna betekinteni az ők fura "játékába".

A cuccomat lerakva leültem a szabad helyre,de egyszer csak valaki megbökte hátulról a hátamat,így hátrafordultam,és egy fekete hajú,lánnyal találtam magam szembe,aki talán japán volt,vagy kínai?!

-Tessék?-kérdeztem udvariasan.

-Csak beakartam mutatkozni-válaszolt,és a kezét nyújtotta,mire én elfogadtam-Kira.

-Malia-ráztam meg a kezét,és visszafordultam,de nem bírtam tovább a szótlankodást,és hátrafordultam.

-Ők mindig ilyenek?-kérdeztem furán.

-Mindig-bólogatott Kira-de néha rossz napjuk van,és akkor egy kis időre abbahagyják,de aztán újra elkezdik.

-Úristen-nevettem fel,hisz azért gondoltam nem lesz annyira normális az osztályom,de hogy enyire nem!

-És hogy bírod?-kérdezte.

-Eddig jól-bólintottam,szegény Kira ha belegondolok,hogy ő már nem is tudom mennyi ideje itt van...

-Te mióta vagy itt?-tettem fel a kérdést.

-9. óta-válaszolt mosolyogva.

-És még nem untad meg?-csodálkoztam.

-Néha igen,de azért nem mindig ilyenek-magyarázta.

-Aha-mosolyogtam-hány éves vagy?

-16-mosolygott,hű ez a lány nagyon szeret mosolyogni-te?

-Úgyszintén-nevettem fel,mire ő is.

-Te nagyon kedves lánynak tűnsz-állapítottam meg-lógunk ma együtt?

-Persze-bólintott,ekkor pedig megszólalt a csengő,jelezve,hogy senki nem megy se be,se ki.Ekkor belépett a terembe két fíú,Az egyik Stiles volt,aki a két fiú közötti padba foglalt helyet,a másik pedig egy rövid fekete hajú,barna szemű fiú volt,aki pedig felállította az egyik fiút,és a helyére ült.Ezek után belépett a német tanár.

-Úgy hallottam,van egy új diákunk-szólalt meg a tanárnő-kérem álljon fel,és mutatkozzon be!

Lassan felálltam a helyemről,és kiálltam az osztály,mire Stiles furán nézett rám,de után biccentett egyet,mire elmosolyodtam.

-A nevem Malia Tate,most költöztünk ide Beacon Hills-be,London-ból.16 éves vagyok,és jelenleg egyedülálló-mosolyodtam el a végén,mire az osztályban a fiúk felnevettek,ahogy Kira,és a tanárnő is.

-Én Mrs. Martin vagyok-mutatkozott be,majd a helyemre intett.A nap további részét is bemutatkozásokkal töltöttem,vagy termek keresésével.Egyszer csak valaki megállt,a szekrényemnél mire becsuktam azt.Megint nem egy ember állt,hanem három előttem.

-Mit akartok?-kérdeztem.

-Először is Lily vagyok,a lányok itt mögöttem Stacey és Lydia-kezdte-valamint ne kezdj ki a fiúkkal,mert soha senki nem fog járni veled,mert ebben a suliban mi vagyunk a menő csajok,vágod?!

-Vágom,és tudod,ha szerettem volna,már rég valamelyik pasival illegetném magam itt a suli előtt,ahogy ti szoktátok,vagy talán nem így van?!-kérdeztem mérgesen.

-Nem-válaszolt-bármelyiket megkaphatod szerinted,de azt honnan tudod,hogy megkaphatod Stiles-t,vagy Scott-ot,hm?

Már készültem volna válaszolni,amikor közbe vágott.

-Igen,sehonnan-vágott szomorú fejet.

-És ha nem,nem olyan vagyok,hogy csak azért mert nem kapom meg azt a fiút akit akarok,nem csalom meg a másikat-vágtam vissza,mire elképedt arcot vágott,de még mindig nem fejeztem be-valamint ez az összeállítás már nem megy egymáshoz,így úgy látszik,hogy nem nagyon bújsz a tini magazinokba,kicsit nézz bele,mert már nagyon ódivatú a kötött pulcsi!

Majd elviharoztam,és karomat átlendítve Kira vállán,kiléptünk a suliból,és az autóm felé igyekeztünk,mert apu elhozta nekem,az utat pedig beállította a GPS-en.Kirát hazakísértem,de fél óra múlva már érte kellett,hogy menjek a suli elé,mert ott beszéltük meg a találkozót.Haza érve Kira a házunkat gyönyörűnek ítélte,közben anyuéknak is bemutatkozott,ekkor anyuék megengedték,hogy itt aludjon nálunk Kira.Az egész estét elhülyültük,sokat nevettünk,vihogtunk,Majd éjfél körül mindketten álomba merültünk,és még jó hogy holnap nem kell korán kelni,mert holnap szombat!

2.Rész

2.rész 

Elkészült a 2.rész,remélem tetszeni fog,ahogy az 1. is tetszett,és ez most hosszabb lesz mint az 1.! Jó szórakozást! ;)

Reggel a napfény besütött a nap,így muszáj volt felkelnem,főleg,hogy még a telefonom ébresztője is megszólalt.Nagyon éhes voltam,így lementem a nappaliba,ahol az asztalon friss palacsinta volt kikészítve.Még gyorsan a konyhába szaladtam Nutella-ért,mert csak úgy szeretem.Mondjuk ki nem?

Jól megkentem,és hozzáfogtam az ínycsiklandozó ételnek.Majd egyszer csak beugrott,hogy én ma nem megyek sehova se,maximum oda abba az elhagyatott hülye Beacon Hills-be.Gondolataim közepette,anyu leült az asztalhoz és beszédbe elegyedett velem.

-Szóval-tértem ki a lényegre-mikor megyünk?

-A költöztető 2-kor jön,de nekünk még el kell ugranunk a boltba így egy kicsit egyedül leszel itthon-mondta.

-Értem-szólaltam meg egy idő után.

-Vagy elmehetsz találkozni valamelyik barátoddal,mondjuk Vanda-val-próbálkozott.

-Nem...nem jól megleszek itthon-magyaráztam-maximum,én is elugrok egy picit vásárolni,úgyis akartam már menni.

-Oké-mondta anyu.

-Oké-ismételtem én,majd betolva a székemet,felmentem a szobámba,vagy mondjam azt,hogy a volt szobámba?! A szobámban elővettem a laptopomat,és felmentem Twitter-re,hátha van valami fejlemény Adam Lambert-ről.Ja,az elmúlt hónapban szerelmes lettem ebbe a rossz fiúba,pedig Barátnőm Vanda szerint,nagyon ritkán vagyok szerelmes,jé egy csoda! Jelenleg Adam-ről semmi hír sem volt,így inkább eltettem a laptopot.Eközben megcsörrent a telefonom,amiből a Little Mix-Word up! cimű dala,ami csak egyet jelenthetett,Vanda hív.Gyorsan felkaptam a telefonom,és elhúztam a zöld nyilacskát,hogy fogadjam a hívást.

-Hello-szóltam bele.

-Szia-köszöntött Vanda-van kedved jönni a városba?

-Öööö...-egy kicsit hezitáltam,de utána megszólaltam-persze.

-Okééé-ujjongott-akkor találkozunk fél óra múlva London Eye előtt.

-Rendi-mondtam-akkor megyek is készülődni.

-Okii,szia-köszönt el.

-Szia-mondtam,majd kinyomtam.

Először is a szekrényem elé álltam,és keresgélni kezdtem azt a ruhát,amit a mai napra szántam,mivel nem raktam be a dobozba.Hamar meg is találtam,és már indultam is a fürdőbe.Fél óra múlva már,frissen,felöltözve,kisminkelve jöttem ki a fürdőből.Az ágyról felkaptam a mobilom,és már indultam is a bejárati ajtóhoz,felvenni a cipőmet.

-Hova mész?-kérdezte édesanyám,mikor leértem,és már húztam is fel a cipőmet.

-Vanda-val találkozom-magyaráztam.

-Mégis elmész?-kérdezte.

-Igen,megbeszéltem vele egy találkozót-mondtam.

-Rendben,majd hívlak ha már kell jönnöd-ült le a kanapéra.

-Oké-álltam a tükör elé,hogy megnézzem,hogy hogy is nézek ki.

Meglehetősen jól néztem ki,így már indultam is ki a kocsimhoz.

                                                            10 perc múlva

Becsaptam a kocsim ajtaját,és már indultam is London Eye elé.Mikor körülnéztem,egyszer csak megakadt a szemem a barátnőmön,aki egyenesen felém igyekezett.

-Szia-köszöntöttem,majd megöleltem,és adtunk egymásnak három puszit.

-Szia csajszi,jól nézel ki-nézett végig rajtam.

Köszi,te is jól nézel ki-dicsértem.

Vanda:

Először elindultunk sétálni,miközben folyamatosan beszélgettünk,hogy milyen lesz az új sulim,és hogy örökre legjobb barátnők leszünk,és még sok másról,amin a legtöbbször fel is nevettünk.A városban sétálva,láttunk butikokat,áruházakat,zöldségeseket,virágosokat,esetleg ékszerboltokat,amikor Vanda egyszer megszólalt.

Nézd csak azt a boltot-mutatott egy butikra,amin a Fashion Girls felirat állt-oda be kell mennünk!

-Végül is benézhetünk-kutattam a táskámban,hogy van e nálam pénz.

-Oki,ugye nálad is van pénz?-kérdezte,mire én mosolyogva bólintott,és már indultunk is a butik felé.Az áruházba belépve gyönyörű ruhákat pillantottunk meg,és mivel volt nálunk annyi pénz,így meg is vehettük őket.Először Vanda talált magának egy lila térd feletti ruhát,amihez még választott egy nyakláncot.

Utána én szemeltem ki egy gyönyörű fekete pántos ruhát,ami combközépig ért,és hozzá egy arany magassarkú cipőt.

Utána szintén én egy piros trikót,ami nagyon tetszett nekem.

Ezután Vanda egy kétrészes ruhát talált,aminek a teteje csipkés,és az alsó része pedig gyöngyös,és ahhoz szintén egy nyakláncot,és karkötőket.

Aztán újból én jöttem,és egy gyönyörű fehér ruhával és cipővel léptem ki az öltözőből.Kiegészítőként pedig egy mintás tárcát,és egy színes karkötőt választottam.

Aztán pedig csak úgy jöttek.

Mi:

Körülbelül ennyit sikerült lefotóznunk,így ezt mind feltettük Twitter-re,azzal a mondattal kiegészítve,hogy "Vásárolgatás babámmal:DD <3 <3".Utána beültünk a kávézóba meginni egy teát.S mikor ezzel is megvoltunk,csak úgy céltalanul sétálgattunk a városban amikor fél kettőkor megcsörrent a mobilom,így gyorsan elővettem és fogadtam a hívást.

-Malia-szólt bele az anyám-ideje lenne indulni.

-Jól van,már megyek is-szóltam vissza,és kinyomtam.Vanda elkísért egészen a kocsihoz,és szorosan ölelgettük egymást,majd elköszöntünk egymástól,és elindultam.

                                                           10 perc múlva

A házunk elé érve,megláttam egy nagy teherszállító kocsit,amiből arra következtettem,hogy már megyünk is.Kiszálltam a kocsiból,és a csomagtartó felé igyekeztem,hogy kivegyem az új ruháimat.A csomagtartó tetejét lehajtottam,és a nagy szatyrokkal indultam be a házba.A házba belépve,megláttam,hogy már csak pár doboz maradt bent a házban,így már mentem is ki,hogy odaadjam az apámnak a cuccokat.

-Malia-szólított meg anyám,mikor meglátott,és odasétált hozzám-gyere,mennünk kell.

-És ezekkel mit csináljak?-mutattam a szatyrokra.

-Tedd be a csomagtartóba-felelt,mire én megindultam az apám kocsija felé,mivel az enyémet szállítani fogják.A szatyrokat gyorsan bedobtam már bent is ültem  kocsiban,a kishúgom mellett.Fél óra múlva már el is indult a kocsi,én pedig annyira elálmosodtam a sok sétálástól,hogy elaludtam.

                                                                          6 átaludt óra múlva

Arra ébredtem,hogy az apám becsapja a kocsi ajtaját,és hátramegy a csomagtartóhoz.Jól kinyújtózkodtam magam,és én is kiszálltam a kocsiból,hogy megnézzem milyen putriban is fogunk lakni.Mikor becsaptam a kocsi ajtaját,és a ház elé léptem...elakadt a szavam.Ha előbb azt mondtam,hogy putri,akkor tévedtem...nagyon nagyon tévedtem.Az a ház valami csodálatos,és gyönyörű volt.Itt egy kép róla:

A kezemet a szám elé tartottam,és imádkoztam,hogy ebbe a házba jöjjünk.

-Anyu-léptem az anyám elé-melyik a miénk?

-Amelyik előtt állsz,kicsim-válaszolta mosolyogva,mire újra a szám elé emeltem a kezem,és elnevettem magam,hiszen ez egy baromira nagy ház,és még gyönyörű is,és még...van medencéje is.Ott helybe elájultam volna,ha anyám hozzám nem szól.

-Gyere,segíts-szólt rám.

-Oké-mondtam még mindig vigyorogva.

A kezembe fogtam néhány dobozt,majd a költöztetők után lépdelve mentem.A házba beérve,alig hittem a szavamnak,hogy mi ebbe a házba költözünk,íme néhány kép a ház belsejéről,külsejéről:

Anyámék szobája

 Terasz

 Sminkszoba

 Kert

 Az én gardróbom

 Jacuzzi

 Kis tesóm WC fedele

 Anyám,és apám gardróbja

 Talia játszószobája

 Talia gardróbja

 Az emeleti erkély

 Garázs

 Vendégszoba

 Vendégszoba gardróbja

 Konyha

 Lenti fürdőszoba

 Szauna

 Lenti erkély

 Kocsibeálló

 Nagy játszószoba billiárd asztal

 Fenti fürdőszoba

 Fenti,lenti WC

Kerti játszótér

 A szobám

 Nappali

Garázsajtó

 Nagy játszószoba

 Talia szobája

Az én megítélésem szerint gyönyörű,és csodálatos ház,4 óra múlva pedig már így nézett ki a ház.Sóhajtva,de egyben mosolyogva dőltem az új ágyamra,mert csak pár dolgot hoztunk el,és azt a 4 dolgot is csak a nappaliba,meg a konyhába.Mert mikor,már bejöttem elsőnek az új szobámba,már így találtam:kifestve,berendezve.Egy szóval:szépen.Bementem az új fürdőszobába,és megmostam a fogam,utána átöltöztem az új pizsamámba.Igen,az új pizsamámba,amit vettem tegnap.

Bebújtam a takaróm alá,és még utoljára végignéztem a szobámon,és a villanyt leoltva,álomba szenderültem.